Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Ebben az epizódban Ching Hai Legfelsőbb Mester elmagyarázza, hogy az Úr Jézus Krisztus (vegetáriánus) és az Úr Buddha (vegán) egyaránt megvilágosodott Mesterek voltak, akik a megvilágosodást tanították, amelynek lényege ugyanaz. A különböző körülmények miatt azonban, köztük az Úr Buddha hosszabb tanítási ideje és tanítványai tapasztalatainak feljegyzései révén, a buddhizmusban gazdagabb tanításkincs maradt fenn, mint a kereszténységben.(Kérhetem a figyelmüket, hogy most bemutassam önöknek Ching Hai Legfelsőbb Mestert. Ching Hai Mester, köszönöm.)Soha nincs olyan „sok” hallgatónk, mint Amerikában. Igazán nagyon-nagyon kevés ember. Korábban egyáltalán nem szoktunk hozzá ilyen gyér közönséghez. Mindegy. De azért üdvözlöm Önöket, és együtt megoldjuk. Nem számít, ha ilyen kevesen jöttek el. Az előadás folytatódik, és a mai nap után is sokak javára válik. A könyveimben megjelent előadások közül némelyik olykor mindössze öt-hat közeli tanítvány előtt hangzott el, nem nagy közönség előtt, és később sokak javára vált. Önök tehát csak ürügyet adnak arra, hogy beszéljek valamiről.Tudják, a könyvekben megjelent előadásaim némelyike valójában nem nagy közönségnek szólt, hanem néhány úgynevezett tanítványomnak, ha nevezhetem őket így. Nem tudom, milyen más néven hívhatnám ezeket az embereket. A barátaim vagy munkatársaim. Az emberi nyelvben sok kifejezés van sok mindenre. Zavarban vagyok, ha tanítványoknak nevezem őket, de nem tudom, van-e más elnevezés. Így ezek az úgynevezett tanítványok lejegyzik minden előadásomat, amely csak nekik, az előrehaladottabb szellemiségű embereknek szólnak, és aztán nyilvánosságra hozzák. Ez pedig néha nagy felbolydulást és problémákat okoz nekem. Mert néha, amit az ember elmondhat az egyik személynek, azt nem mondhatja el a másiknak. Például azokat a dolgokat, amelyekre Dr. Mai az imént felhívta a figyelmüket, csak neki szántam, mert ő tette fel mindezeket a kérdéseket. De nem baj, mivel már felhívta rá a figyelmüket, én is alkalmazkodom. A lehető legjobbat hozom ki belőle.Tudják, ezek egyéni kérdések, például hogy milyen kapcsolat van a vallások között. És mit jelentenek a múlt Mestereinek mindezek a mondásai? Mi a valódi értelmük? De ezen kérdéseken mindenkinek el kellene gondolkodnia, nem csak Dr. Nguyễnnek vagy nekem, vagy csupán egy kis csoportnak. Mivel azonban ezek a témák vagy kérdések túlságosan vitatottak, néha vonakodom nyilvánosan beszélni [róluk], és csak azoknak mondom el, akiket valóban érdekelnek. Ezért többnyire, amikor keresztény közönséghez megyek, csak a kereszténységről beszélek, keresztény kifejezéseket használok. Amikor pedig az Au Lac-i (vietnámi) csoporthoz, a kínaiakhoz vagy másokhoz szólok, inkább csak a buddhizmusról beszélek. Ha pedig hindu csoporttal találkoznék, persze a hinduizmusról beszélnék.Így talán megkérdezem Önöket: miről szeretnének ma hallani? Van valami különleges kívánságuk? (Megvilágosodás.) Megvilágosodás? Valójában a megvilágosodást nem „hallhatják”; azt meg kell tapasztalni. Eltöltünk egy kis időt azzal, hogy oldjuk a légkört. Kérem, legyenek türelemmel! Továbbá ne menjenek ki az előadás közepén, hogy ne csak fél benyomásuk maradjon. Mert akkor esetleg az utolsó mondatokba kapaszkodnak, és téves benyomásuk alakul ki az előadóról. Amit hallgatunk, azt egészében kell meghallgatnunk, és akkor érthetjük meg az előadás hatását. Azt tapasztalom, hogy néhányan olykor csak egy-két, nagyon provokatívnak hangzó mondatot hallanak meg, és azt mondják: „Ennyi. Ez nem tetszik.” Kimennek, anélkül hogy értenék, mi következik utána.Most igen, kérem. (A Borotvaélen egyes gondolatai között szerepelt, hogy könnyű szent embernek lenni a hegyekben, és a regény erre valójában nem adott választ. Ön szerint mennyire fontos a környezet?) Igen. (A spiritualitásban.)Értem. Hallotta a saját tanítványaimtól. Vannak köztük mérnökök, orvosok, munkások, taxisofőrök és sokféle társadalmi helyzetű emberek. A mindennapi életben dolgoznak, és gyakorolnak is. Ami engem illet, apáca voltam, és a vándoréletet csak nagyon-nagyon rövid ideig élvezhettem. A sorsom nem az, hogy sokáig nyugalomban élvezhessem az apácák életét a hegyekben vagy a kolostorban. Amint látja, most mindenféle emberrel érintkezem, és nagyon tevékeny életet élek. Sok országban jártam, sok emberrel beszéltem, és naponta különböző emberekkel vagyok kapcsolatban.Néha szüksége van a hegyekre, hogy felfrissítse a lelkét és a testét, energiát gyűjtsön, aztán újra ki kell mennie és adnia. Tehát szerzetesnek lenni vagy nem szerzetesnek lenni ugyanaz. Ha világi emberek vagyunk, időnként menjünk a hegyekbe, kolostorba vagy a Mesterünk lakhelyére, hogy egy kis nyugalmat, csendes szellemiséget gyakoroljunk, és felfrissüljünk, de később nem szabad mindig ott maradnunk. Tehát nincs különbség.Most pedig térjünk rá valamire, amit szeretnék elmondani Önöknek. Amit ma szeretnék elmondani: „Mi a különbség a buddhizmus és a kereszténység között?”Bárhová megyek, azt mondom az embereknek: „Nincs különbség a buddhizmus és a kereszténység között.” Alapjában véve nincs, de azért van némi különbség. Nos, alapjában véve, amikor az Úr Jézus és Buddha a megvilágosodásról beszélt, nincs különbség. De ha buddhista szútrákat olvasnak, sok különböző dolgot találnak. A buddhizmus gazdagabb kincsestárat kínál. Ennyi.Ha az Úr Jézus Krisztusnak megadatott volna, hogy tovább éljen, nem csupán három és fél évig, talán sok úgynevezett Létsíkról beszélt volna nekünk – az elérés sok szintjéről, ahogyan Buddha tette. Ez hát a különbség a kereszténység és a buddhizmus között. A keresztényeknek csak egy Bibliája van, de nem azt mondom, hogy a kereszténységben nincs ott a lényeg. A lényege kiváló, és minden benne van. Egyesek azért érdeklődnek a buddhizmus tanulmányozása iránt, mert a buddhista szentiratok olyan hatalmasak – olyan sokféle tapasztalat és belső megvilágosodás, amelyeket Jézusnak nem volt ideje megemlíteni.Ezért sokan félreértik, és azt gondolják, hogy az Úr Jézus nem ért el olyan magas szintet, mint Buddha. Mert Buddha sok különböző tudatszinten ment át, ezért sok úgynevezett Belső Létsíkkal találkozott. És beszélt ezekről a tanítványainak. Buddha néhány tanítványa is eljutott ezekre a Létsíkokra, és leírta őket. Ezért nagyon gazdag buddhista szútrakincsünk van, míg a kereszténységben, a korabeli üldöztetések és az Úr Jézus rövid élete miatt nincs sok feljegyzés sem a tanítványai, sem a Mester eléréséről.Most tehát az egyik buddhista szútrára térek rá, amely Buddha tanítványainak egyik belső élményét írja le. Ezt a szútrát „Amitábha Buddha Szútrának” hívják.Az Amitábha Buddha Szútra. A szútra azt jelenti: szentírás. Ebben a buddhista szentírásban Buddha egyik tanítványának élményét írják le. A tanítvány India királynője volt, de börtönbe vetették. Amikor a börtönben volt, nagyon vágyott rá, hogy láthassa a Mesterét, Buddhát, India Sákjamuni Buddháját. Amikor ilyen erősen vágyakozott, a Mester megjelent neki. A Mester nem fizikai testben jelent meg, hanem fénytest alakjában, amit fénytestnek vagy megnyilvánulási testnek nevezünk.Megnyilvánulás. Megnyilvánulási test. Bármelyik Mester, aki nagyon magas elérési szintre jutott, sok testet tud megnyilvánítani egy időben, hogy különböző helyeken jelenjenek meg a tanítványainak.Photo Caption: „Az igazi szeretet a világi akadályok fölé tud emelkedni”
